A kontextuális értelmezés alkalmazásával azok a dimenziók nyílnak meg előttünk, amelyeket eddig leginkább a kutatók vagy a jövőt ábrázoló filmek és futurisztikus sorozatok tártak elénk. A HUMAN-O-MATIC esetében amikor egy algoritmussal vagy a köznyelvben „géppel”, „robottal”, „automatával” beszélgetünk, már nem a robotos hangot, a darabos mozgást és a végtelenségig ismétlődő sablonválaszokat kell elképzelnünk.
Az egyedileg fejlesztett és levédett technológiai megoldással akár teljesen emberi hangon és fotorealisztikusan valósághű emberi karaktereket láthatunk és hallhatunk, amelyek empatikusak, öntanulóak és több nyelven beszélnek. Ha kell, viszik a beszélgetés fonalát, ha pedig nem, akkor kötetlenül eltársalognak.
Nem lesznek ingerültek az ingerült ügyféltől, nem égnek ki a panaszáradatban, nem fáradnak el a 0-24-es munkaidő beosztásban, nem szubjektív az emlékezetük, nem befolyásolja a hangulatukat vagy terhelhetőségüket a mentális jóllétük. Mindig lojálisak, motiváltak és elérhetőek. Ezek alapján hívhatnánk az „ideális munkaerőnek”.
